Sok gyermek szeretne saját háziállatot. Cornelia Dilly szociális munkás valóra váltja ezt az álmot a gyerekek és fiatalok számára, akikkel a ‘Haus am Kirschberg’ gyermekjóléti intézmény napközi csoportjában foglalkozik a németországi Hessen tartományban. A gyerekek kiválaszthatják a saját halukat vagy rákjukat, és kis vízi barátjuk segítségével tanulhatnak az életről.
Hány rák és hal van jelenleg Önöknél?
Minden gyerek, aki jön hozzánk az ifjúsági központba, választhat egy akváriumi barátot, ha szeretne. Jelenleg nagyjából 20 különféle halunk van, neon tetra, guppi, fekete fogasponty, valamint két rák és sok vízicsiga.
Hogy jutott eszükbe, hogy halakat kínáljanak háziállatként?
A csoportba járó fiatalok szerettek volna saját háziállatot. Mivel azonban nyaranta négy hétig zárva vagyunk, illetve az egyik gyermek allergiás az állatszőrre, a tengerimalac vagy a nyúl szóba sem jöhetett. Nekem már évek óta van akváriumom és így tisztában vagyok vele, milyen sok munkával jár. Így elvittük a gyerekeket egy közeli óceanáriumba, amitől mindannyian nagyon lelkesek lettek. Ráadásul az akvárium nem koszol össze semmit, nem okoz allergiát és egyszerre biztosít közeli és távoli kapcsolatot az állatokkal.
Egyszerre közeli és távoli kapcsolatot?
Igen. Például van egy képzett terápiás kutyám is, akit be szoktam hozni. Mikor ő itt van, nagyon figyelnem kell, hogy a gyerekek megfelelően viselkedjenek vele. A halak esetén ez sokkal könnyebb, hiszen az akvárium üvege állandó akadályként van jelen.
Mindent a szemnek, semmit a kéznek?
Pontosan! És a gyermekek imádják figyelni az állatokat. Alaposan nyomon követik a fejlődésüket. Ezért vásároltunk könyveket és más anyagokat is, melyek révén többet tudhatnak meg a kedvenceikről. Az mindig különleges időszak, mikor új utód születik. A gyerekek izgatottan keresik a kis halacskát. Beszélgetnek is az állatokról, megvitatják őket a csoporton belül. Van, aki nevet is ad a halainak.
Tehát a gyerekek kapcsolatot alakítanak ki a kedvenceikkel?
Igen, még akkor is, ha „csak” egy halról van szó, kialakul egy kötődés. Azzal, hogy elnevezik, személyiséggel és tulajdonságokkal ruházzák fel. Ez erősíti a kapcsolatot és a barátságot, a gyerekek elmondhatják problémáikat és aggodalmaikat a kis kedvencüknek. Felelősséget is vállalnak azzal, hogy rendszeresen gondoskodniuk kell egy élőlényről. Rengeteget tanulnak ezáltal.
Például mit?
Megtanulják, hogy egy élőlény sorsa van a kezükben nap mint nap, ezért felelősséget kell vállalniuk. Ebbe beletartozik némi munka is: az akváriumot ki kell takarítani, a szűrőt és a növényeket a beosztás szerint ellenőrizni. A fiatalok naponta készítenek eledelt és az etetésért is ők felelősek. Ezek a rituálék keretet adnak a hétköznapoknak, kicsit lelassítanak és megnyugtatnak. Ezen kívül a gyermekek és fiatalok átélhetik, hogy fontos munka van rájuk bízva. Ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy elfogadottnak és értékesnek érezzék magukat.
Mi történik, ha elpusztul egy hal?
Természetesen rosszul élik meg a gyerekek, ha a saját haluk meghal. Általában a gazdi maga szeretné kivenni a halat a tartályból. Ezután papírszalvétába csavarva egy külön virágágyásba temetjük őket. Ha akarják, a gyerekek tehetnek virágokat a sírra vagy írhatnak búcsúlevelet. Olyan, mint egy kis temetés.
Ez szomorúan hangzik.
Igen, de ugyanakkor lehetőség is. Életük egy pontján ezeknek a fiataloknak is búcsút kell majd venniük egy szerettüktől. Most van lehetőségük ennek a helyzetnek a megtapasztalására egy élőlény kapcsán. Átérzik mit jelent elveszíteni valamit, amit szeretnek. Mi felnőttek pedig támogatjuk őket ebben a folyamatban. Ez segíthet nekik, hogy a jövőben könnyebben birkózzanak meg majd a hasonló élményekkel. A gyerekek egymást is vigasztalják, ez szintén nagyon értékes és bizalmat, stabilitást ad a csoportnak.
És aztán mi történik?
Általában az érintett gyermek elég hamar újra vágyik rá, hogy legyen egy kedvence. Úgy érzik, hiányzik valami, és megint szeretnének gondoskodni egy élőlényről. Ekkor megint válaszhatnak és elnevezhetnek egy új halat, és ismét megint bevonódnak a napi akváriumgondozási tevékenységekbe.
LBLAUTHOR: TetraGmbH
LBLCREATEDAT: 05.07.2017